Betöltés...kérjük várjon.

Gyermeksebészdoktor

Gyermeksebészdoktor

Magamról
Képek

Hasbajok - fáj a pici pocija

A szülõk többsége megtapasztalta már, milyen is az, ha a gyermeküknek fáj a hasa. Panaszkodó, szenvedõ gyermekénél nincs is kétségbeejtõbb egy szülõ számára. A hasfájás az egyik leggyakoribb tünet gyermekkorban, nincs életkorhoz kötve, akár már újszülötteknél is elõfordulhat, és egyvalami biztosan igaz rá: sosem jön jókor. De mikor is essünk kétségbe, mikor menjünk orvoshoz? Segíthetünk otthon is a szenvedõ gyerkõcnek, vagy az elsõ panaszok után azonnal szaladjunk az ügyeletre? Az alábbi néhány sorban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
 
Rohanjunk azonnal? Mióta fáj?
 
 
 
Mielõtt bárhova is elrohannánk az álmos, szenvedõ gyermekünkkel az éjszaka közepén, elõször érdemes egy kis „oknyomozást” tartanunk. Egy – két ritka kivételtõl eltekintve általánosságban igaz az, hogy korai (1-2 órás), illetve az elhúzódó (4 napon túl fennálló) hasi panaszokkal nem kell azonnal az ügyeletre rohanni. A hasi betegségek jó része, mint pl. a vakbélgyulladás is, idõbe telik, míg kifejlõdik, a kezdeti tünetek gyakran szegényesek, így néhány órás panaszok után jó eséllyel egy tapasztalt orvoskolléga sem tud egyértelmû diagnózist mondani, ezért kórházi megfigyelést fog javasolni. Ennek megfelelõen hacsak nem elviselhetetlenek a panaszok, egy hideg vizes borogatás mellett lehet még otthon néhány órát várni az orvoshoz fordulás elõtt. Az éjszakai panaszok nagy része magától csökken, mire beérnek a félálomban levõ picivel a kórházba. A leggyakrabban banális vírusfertõzések állnak a hasi panaszok hátterében, melyek lassan, egy kis diéta, borogatás mellett maguktól gyógyulnak.
 
Ha pedig már sok napja, akár egy-két hete vannak panaszok, akkor jó eséllyel szintén nincs semmi sürgetõ „sebészkednivaló” (hiszen ha pl. vakbélgyulladás lett volna, akkor az már régen kilyukadt volna), így elegendõ az ügyelet helyett másnap reggel a háziorvost felkeresni kivizsgálás céljából.
 
 
 
Tegyünk fel önmagunknak kérdéseket!
 
 
 
Ha már a fenti, alapvetõ kérdésen túl vagyunk, és még mindig otthon vagyunk, az otthoni megfigyelési idõ alatt próbáljuk a hasfájás okát kitalálni. Célszerû néhány olyan kérdést feltenni magunknak, ami segíthet abban, hogy otthon is orvosolni tudjuk a bajokat.
 
Köthetõ- e étkezéshez a panasz? Amennyiben evéssel kapcsolatosan javulnak, vagy megjelennek a tünetek, úgy a késõbbiekben gasztroenterológiai kivizsgálás szükséges lehet majd.
 
Mit evett elõzõleg a gyermek? Ha a gyermek elõzõleg jól „bezabált” valamibõl, vagy elõzõleg nem túl diétásan (pl. bab, káposzta) evett, akkor igen valószínû, hogy ez okozza a panaszokat. Egy kis diéta, és „durrogás” mellett a panaszok önmaguktól javulni fognak.
 
Ehetett-e valamilyen romlott ételt a beteg? Van-e a családban más beteg is? Több beteg esetében nem túl esélyes, hogy mindenkinek „fertõzõ” vakbélgyulladása lenne.
 
Mikor volt utoljára széklet? Ha széklet már napok óta nem volt, úgy valószínûleg csak egy egyszerû szélgörcs áll a panaszok hátterében. Ez esetben székletet kell „csiholni”, akár egy Glicerin kúp segítségével is.
 
Vannak-e vizelési panaszok? Gyakori vizelési panaszok, láz esetén húgyúti fertõzés a legvalószínûbb diagnózis.
 
Menstruáció várható-e, elõzõ menstruáció során volt-e hasonló panasz? Ha a válasz: igen, akkor görcsoldóval enyhíthetõk a panaszok.
 
A panaszok megjelenését elõzte-e meg valamilyen pszichés trauma?
 
Elsõsorban nagyobb gyermekek, fõleg lányok esetében pszichés terhelés okozhat hasi panaszokat. A serdülõk kusza buksijából bármi kipattanhat, még egy nem kívánt dolgozat is okozhat „súlyos” panaszokat.
 
A hasfájás mellett van-e más tünet?
 
Amennyiben  hasfájás megjelenését rövidesen, néhány órán belül láz, vagy hasmenés kíséri, akkor a gyermek feltehetõleg vírusfertõzést, bélfertõzést kaphatott el. A hasi panaszok megjelenésével kb. azonos idõben kialakuló láz vakbélgyulladás ellen szól! Egy kis diéta, hideg borogatás (! a meleg borogatás vérbõséget, ezáltal a panaszok fokozódását okozza), bõ folyadékfogyasztás mellett az enyhébb fertõzések spontán gyorsan gyógyulnak, de elhúzódó panaszok esetén forduljanak orvoshoz!  Amennyiben több napos hasfájás után jelentkezik láz, ill. hasmenés, úgy sürgõsen jelentkezzenek orvosnál gyermekükkel!
 
 
 
 
 
Újszülöttek
 
 
 
Az újszülöttekrõl külön kell néhány szót ejtsünk, hiszen a fenti kérdések nagy része náluk nehezen tehetõ fel. Hasfájásra panaszkodni nemigen tudnak, a keserves sírás mellett esetleg csak a lábfelhúzás adhat némi támpontot arra vonatkozólag, hogy hasfájás van a sírás hátterében.
 
Ennek oka leggyakrabban a mohó evés, ill. e miatti nagy mennyiségû levegõ nyelése lehet. A panaszokat csökkenteni a szoptatás közbeni ismételt böfiztetésekkel lehet. A gyógyszertárban kapható, hasfájásra ajánlott készítmények alkalmazása nem javasolt, a problémát ritkán oldják meg, és tapasztalataink szerint alkalmanként súlyos mellékhatásokat okozhatnak (pl. légzéskimaradás).
 
A picik esetében amennyiben hasfájás a feltételezett diagnózis, mindig a pelus alá kell nézni, mielõtt a fenti „mohóságra” fogjuk a panaszokat. Heves panaszokat okozhat kizárt sérv is, mely lágyéktáji fájdalmas dudor formájában jelentkezik. Ha ezt tapasztaljuk a babánál, vagy ha más tünet is társul, a heves sírás mellé, mint pl. a hányás, azonnal orvoshoz kell fordulni!
 
 
 
Sebészeti kórképek
 
 
 
Nagyobb gyermekek esetében a sürgõs mûtétet igénylõ hasfájások közül a teljesség igénye nélkül két gyakori kórképet emelnék ki. Az egyik a bélösszecsúszás, a másik a vakbélgyulladás.
 
 
 
A bélösszecsúszás (invaginatio) 3 hónapos kortól 3 éves korig a leggyakoribb. A kórkép heves, visszatérõ hasi görcsökkel szokott jelentkezni, két görcsidõszak között a gyermek teljesen panaszmentes is lehet. Késõbb, orvosi beavatkozás nélkül akár hányás, akár véres, málnazselére hasonlító széklet jelenhet meg. Kiváltó oka gyakran egy vírusfertõzés kapcsán kialakult, bél melletti nyirokcsomó megnagyobbodása. A bélfalon át a bélbe bedomborodó nyirokcsomót a bélperisztaltika elkapja, behúzza, így az egyik bélszakasz a másik belsejébe kerül. Periodikusan jelentkezõ görcsök esetén mielõbbi sebészeti vizsgálat szükséges, a késõi diagnózis bélelhalást is okozhat!
 
 
A vakbélgyulladás (féregnyúlvány-gyulladás, appendicitis) 6 éves kor alatt igen ritkán fordul elõ, általában  a nagyobbak betegsége. Kezelés nélkül súlyos, életet veszélyeztetõ kórkép. A betegség kifejlõdése idõigényes, fél-egy napos hasi panaszok után válnak egyértelmûvé a jelei. A vakbélgyulladást sokszor nem könnyû diagnosztizálni. Banális vírusfertõzések, melyek önmaguktól is meggyógyulhatnak, utánozhatnak vakbélgyulladást, ezért nem egyértelmû tünetek esetén indokolt lehet a várakozás, hátha elkerülhetõ a mûtét.
 
A betegség tipikusan köldök körüli panaszokkal kezdõdik, majd a fájdalom a jobb (!) alhasba vándorol. Hányás gyakran elõfordul, de láz általában csak több napos panaszok után, amikor ez már a perforáció (kilyukadás) jele lehet. A kórképre bágyadtság, sápadtság, elesettség jellemzõ, így vigyorgó, jó étvágyú gyermeknek biztosan nincs vakbélgyulladása!
 
 
 
Fájdalomcsillapító – adjunk?
 
 
 
Ha a gyermek panaszait csökkenteni akarjuk, akkor a pocakra egy kis hideg borogatás jót szokott tenni. Ha gyógyszert szeretnénk adni, akkor görcsoldót megpróbálhatunk, használ-e. Fájdalomcsillapítót csak akkor adjunk, ha biztosak vagyunk abban, hogy a panaszokat mi okozza, és orvoshoz nem megyünk a gyermekkel. A fájdalomcsillapító a diagnózis felállításához szükséges fontos tüneteket fedhet el, így adásuk az orvosi vizsgálat elõtt tilos!
 
 
 
A telefondoktor
 
 
 
Az aggódó szülõk egyik leggyakoribb reakciója az szokott lenni, hogy felhívják telefonon az ügyeletet, hogy mit is tegyenek a szenvedõ gyermekkel. Tapasztalatom szerint ez igen ritkán vezet eredményre, így a „telefonos segítséget” nem javaslom. Nem csak a hasfájásra, hanem, általánosságban is igaz az, hogy telefonon keresztül diagnosztizálni, vagy gyógyítani nem igazán lehet! A gyermek küllemét, általános állapotát, hasát telefonon keresztül nem lehet látni. Bármennyire is csak kevéssé járatos orvosi kérdésekben egy szülõ, mégis mindig sokkal többet tud a gyermekérõl, mint  a telefon túloldalán levõ orvoskolléga, vagy nõvér. Ezzel az ügyelet tisztában is van, ennek megfelelõen a telefon túloldalán levõ egészségügyi személyzet sosem fogja azt mondani, hogy ne aggódjanak, és elég, ha csak másnap látja a házi gyermekorvos a beteget. Így a tanács telefonon keresztül a legtöbb esetben csak az lehet, hogy vigyék be a gyermeket az ügyeletre, vagy ha már úgyis hasfájásról van szó, akkor akár már rögtön a sebészetre is.
 
Ha úgy érzik, hogy a gyermek valóban beteg, otthon nem tudnak segíteni rajta, ne habozzanak, ne telefonáljanak, hanem keressék fel a legközelebbi orvost! Orvoshoz fordulás elõtt pedig ne felejtsék el, hogy szigorúan tilos a gyermeket megetetni. Ha a vacsora kimarad, abba nem hal bele egy gyermek sem (még az is lehet, hogy ettõl gyógyul meg a beteg), másrészt az üres has a vizsgálatot megkönnyíti, ill. azt se felejtsük el, hogy az evés-ivás a beteg mûtéti ellátását késlelteti (altatást csak éhgyomri állapotban javasolt végezni)!

 

← Vissza