Betöltés...kérjük várjon.

Gyermeksebészdoktor

Gyermeksebészdoktor

Magamról
Képek

Ha egy here tartósan melegben van, mindenképpen károsodni fog

Az interjú a www.mypin.hu portálon készült
 
Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám 2013. május 13.
 
A here elváltozásairól, betegségeiről sokat beszélünk felnőtt korban, ám a gyermekkori rendellenességekről, a herék leszállásáról, problémáiról általában csak azok tudnak bővebbet, akiket gyermekük révén érint valamelyik gond. Dr. Bűdi Tamás gyermeksebésszel ezekről a témákról beszélgettünk – és egy örök vitatémáról, a fityma hátrahúzásáról is megkérdeztük a véleményét.
 
Oszlassuk el a félreértéseket: meddig tekinthető normálisnak a fiúgyerekek esetében, ha nem szállnak le a herék?
 
Általában a születésre a gyerekek túlnyomó többségének leszáll a heréje, nagyon ritkán egy-két hónapot csúszik a dolog, de ha féléves korig nincsenek a herék a helyükön, műtéti megoldás javasolt. Amennyiben kétoldali problémáról beszélünk, műtét előtt endokrinológiai kivizsgálást, esetleg hormonkezelést kell végezni. Ha csak az egyik oldalon nem szállt le a here, fél éves kortól kezdődően műtét javasolt.
 
Előbb miért nem?
 
Sok ilyen műtétet végzünk, de tudni kell: minden lágyéktáji műtét veszélye, hogy valami megsérülhet a herezsinórban, ez pedig a here elhalásához, zsugorodásához vezethet. Egy pici baba esetében a szóban forgó képletek még nem elég nagyok a biztonságos elkülönítéshez, fél éves kor után már kisebb az említett veszély.
 
Mi történik, ha nem végzik el a műtétet?
 
Ha egy here tartósan melegben van, mindenképpen károsodni fog, hiszen a herezacskó funkciója épp az, hogy a test hőmérsékleténél hidegebben tartsa a heréket. Amennyiben a here a hasüregben, vagy lágyéktájon marad, előbb-utóbb tönkremegy. Ez a károsodás egyesek szerint féléves kor után már elindul, és nagyjából egyéves korra válhat teljessé, ezért egy éves korig mindenképpen javasolt a herét a helyére lehozni.
 
Miben áll ez a tönkremenetel?
 
A spermiumtermelésért felelős sejtek sorvadásnak indulását, számuk csökkenését – ezek jó része egyéves korra eltűnik, ha a here nem kerül a helyére. A here tesztoszteron-termelése egyébként ennek ellenére a károsodott herében is megmarad, tehát kivenni nem szabad, azonban egy melegben tönkrement heréből gyermek nemzése nem várható. Pontos számokat, százalékokat nem tudok mondani a nemzőképesség csökkenéséről, de két ép herével a spermiumszám jóval magasabb, mintha csak az egyik működik, ez könnyen belátható. Kétoldali teljes károsodás esetén unokákra természetesen egyáltalán nem lehet majd számítani.
 
Okoz-e fokozott érzékenységet, ha az egyik here elakad valahol fent?
 
A leszállási zavarnak több fokozata van. Ha a here a hasüregben marad, panasz, érzékenység nem várható. Amennyiben viszont lágyéktájon akad el, és ott megrúgjak, focilabdával eltalálják az illetőt, az bizony nagyon fog fájni. Ezek az esetek mindenképpen rosszabbak tehát.
 
Igaz, hogy a nem helyén lévő here fokozza a daganatos megbetegedések kockázatát?
 
Igen, a melegben maradt, károsodott heréknél mindenképpen többszörösére növekszik a rákos elváltozások kockázata, ezért is célszerű még a károsodott herét is „levinni” a helyére, mivel ott könnyebb az esetlegesen kialakuló daganatos elváltozásokat észlelni. A hasüregben „láthatatlanul” kialakuló daganatokat később lehet csak észlelni, tehát a beteg kilátásai is rosszabbak lesznek a diagnózis felállításának idejében.
 
Jól értelmezem akkor, hogy a beavatkozások fő célja minden esetben a leszállítás? Kivenni nem szokás a herét?
 
Igen, de a beteg korától minden esetben sok függ – egy elkésett felismerés, elkésett diagnózis okozhatja azt, hogy a nemzőképesség csökken, de utána azért fontos leszállítani a herét, hogy az szem előtt legyen, ha esetleg daganatos elfajulás alakul ki. Kivenni az említett hormontermelő funkció miatt nem szoktuk a herét, amennyiben a herezacskóba könnyedén lehozható.
 
A leszállás-le nem szállás problémakörén túlmenően milyen elváltozások jellemzőek még tipikusan a gyermekkorban a herék esetében?
 
Gyakori probléma a herecsavarodás, ill. a herefüggelék-csavarodás. A herecsavarodásnak két jellemző életkori előfordulása van: újszülött korban és serdülőkorban. A kettő közötti időszakban pedig inkább herefüggelék-csavarodás jelentkezhet. Mindkét elváltozás fő tünete a fájdalmas hereduzzanat, ami sürgős sebészeti beavatkozást tesz szükségessé. Ami a herecsavarodás okát illeti, ezek anatómiai eltérések, a betegségre való hajlammal születik az ember, de nem jósolható meg pontosan, kinél, mikor, és miért következhetnek be. Ha időben észleljük a betegséget, a beavatkozás során visszacsavarjuk, ill.  kirögzítjük a heréket – mindkét oldalon, ha ugyanis az egyik oldalon előfordult, az arra utal, hogy az illetőnek hajlama van erre a rendellenességre, így később az a másik oldalon is kialakulhat majd. Ha a herecsavarodást nem ismerik fel vagy nem kezelik időben, a herék akár el is halhatnak. A herefüggelék-csavarodás viszonylag jóindulatú, ilyenkor a funkciótlan fejlődési maradványként jelen lévő herefüggeléket kell eltávolítani. A szülő szempontjából mindenképpen a herezacskó duzzanata, ill. fájdalma  a leglátványosabb tünet – ilyenkor mindenképpen azonnal orvoshoz kell vinni a gyereket.
 
Igaz, hogy a herét ért gyerekkori ütések, sérülések, külső behatások kihatnak a későbbi nemzőképességre, illetve fokozzák a későbbi daganatos megbetegedések kockázatát?
 
A nemzőképesség kialakulásának befolyásolása az adott trauma nagyságától függ. Ha „csak” egy egyszerű ütés történik, az persze nagyon fájdalmas, de a here ilyenkor azért regenerálódik. Károsodásokra inkább akkor lehet számítani, ha bevérzés történik, vagy a hereállomány sérül. Ami a kérdés második felét illeti, nem tudok semmiféle olyan bizonyítékról, ami alátámasztaná ezt a felvetést.
 
Beszéljünk akkor a másik kardinális gyermekkori fiúproblémáról, a fityma letapadásáról, illetve ennek kezeléséről. Ma az álláspont, hogy nem kell erőszakosan csinálni vele semmit, régen más volt. Kinek van igaza?
 
Többfajta iskola létezik, mindenki mást mond és másban hisz. Régen elfogadott volt, hogy a születés után kezdjük el rángatni, hátrahúzni a bőrt minél előbb, hogy „úgy nézzen ki, mint apáé” – ez sok problémát okozott, és mára bebizonyosodott, hogy téves gyakorlat volt. Minden kisfiú letapadt, szűk fitymával születik, a túl hamar történő beavatkozás pedig heges fitymaszűkületet alakíthat ki, ami már csak műtétileg kezelhető. A legjobb az, ha türelemmel várunk, és leghamarabb 2 éves kor után, óvatosan, a fürdővízben, tisztálkodás közben húzzuk csak vissza addig, ameddig fájdalom nélkül lehet. Vagyis óvatosan tornáztatni lehet, de erőszakoskodni, fájdalmat okozni semmiképpen sem ajánlott, ráadásul értelmetlen is, mivel három-négy éves korra a probléma gyakran magától is megoldódik mind a szűkület, mind a letapadás vonatkozásában. Amennyiben eddig az életkorig nincs lényeges javulás szűkület vonatkozásában, akkor célszerű sebésznek megmutatni – hamarabb csak akkor, ha gyulladás vagy vizelési problémák jelentkeznek. Ami a letapadást illeti, ez nem olyan nagyon sürgető kérdés, és nagyon nagy egyéni szórás tapasztalható, hogy kinek mikor múlik el. Az én gyakorlatomban akkor igyekszünk csak segíteni a helyzeten, ha viszonylag nagy mennyiségű váladék – úgynevezett szmegma – gyűlik össze a fityma alatt, ez ugyanis hajlamosít arra, hogy begyulladjon, ami fitymaduzzanattal, fájdalommal járhat. Ha viszont a letapadás mellett nem termelődik túl sok váladék, nyugodtan lehet várni iskolás korig. Amennyiben még ilyenkor is letapadás tapasztalható, érdemes orvoshoz fordulni.
 
Mi a helyzet a körülmetéléssel? Egészséges, egészségtelen vagy semleges?
 
A körülmetélés ízlés kérdése – bizonyos vallásoknál rutineljárás, de például az Egyesült Államokban is az. Amerikában nem vallási okok, hanem bizonyos mítoszok állnak a háttérben elsősorban, amelyek szerint a sivatagban harcoló katonáknál a fityma alá került homok fitymagyulladást okozhat. Ma már persze nincs annyi háború, hogy ez tömeges problémát jelentsen, de itt is egyfajta hagyománnyá vált: ha már a nagypapát és az apát körülmetélték, legyen az unoka is körülmetélve… Egészségügyileg megoszlanak a vélemények arról, jó-e ez a beavatkozás, hiszen van, aki azt mondja, hogy a körülmetélés csökkenti a szexuális fertőzések kockázatát, mások pedig éppen ennek az ellenkezőjét állítják. Én annyit tudok mondani: amennyiben valaki vallási okból hasonló kéréssel áll elő, vagy csak esztétikailag jobban tetszik neki a körülmetélt állapot, azt minden esetben teljesíteni szoktuk.
← Vissza