Betöltés...kérjük várjon.

Gyermeksebészdoktor

Gyermeksebészdoktor

Magamról
Képek

Kukiproblémák gyermekkorban - fitymaszűkület, fitymaletapadás

Huzavona, avagy a fiúgyermekek megpróbáltatásai.
Húzzuk? Ne húzzuk?  Mást mond a szomszéd, a védőnő és az orvos is. Akkor most mi is legyen a család büszkeségével, pontosabban annak is a legbecsesebb testrészével? Az alábbi néhány sorban megpróbálunk útmutatót adni a fiúgyermekes szülőknek.
 
 
 
Először is tisztáznunk kell két alapvető fogalmat, a félreértések elkerülése céljából:
 
Fitymaletapadás (adhesio): amikor a fityma a hímvessző makkjához lenőtt.
 
Fitymaszűkület (phimosis): ilyenkor a fityma túlér a makkon, a túlérő rész (vagyis a fityma csúcsi része) szűkült, átmérője sokkal kisebb, mint a makk.
 
A két probléma külön-külön és egyszerre is előfordulhat, mindkettőnek az a következménye, hogy azt a bizonyos „bőrt” nem lehet hátrahúzni.
 
 
Miért nem olyan mint az édesapjáé?
 
Születéskor minden fiúgyermek fitymája a hímvessző makkjához szorosan hozzá van nőve. Ez a normális, nem betegség, ennek megfelelően annak hátrahúzását erőltetni nem szabad, hiszen a babának csak felesleges fájdalmat okozhatunk vele. Ha esetleg mégis hátrahúznánk, annak a valószínűsége, hogy rövidesen visszatapad, igen nagy (ez jellemző 2-3 éves korig). Ráadásul, tekintve, hogy a fityma az újszülöttek esetében gyakran szűk is, az erőltetett hátrahúzás a fityma többszörös berepedéséhez vezethet, melyek heggel gyógyulnak. A hegesedés egyenes következménye a fitymaszűkület, mely miatt akár műtét elvégzésére is sor kerülhet. Tehát el a kezekkel a csecsemők fitymájától!
 
Persze ez is csak akkor érvényes, ha egyébként minden rendben van: a gyermek jó sugárral (legalább gyufaszálnyi) pisil, a fityma pisiléskor nem fúvódik fel, ill. nem gyullad be. Ellenkező esetben minél előbb gyermeksebészet felkeresése javasolt.
 
 
Meddig várjunk?
 
 
Az egyszerűség kedvéért először a fitymaletapadás problémáját „tegyük tisztába”. Ez az a kérdés, melyről tényleg mindenki mást mond. Kb. 60 éve született egy brit tanulmány, mely szerint a fiúgyermekek 80 százalékának spontán oldódik a letapadása 2 éves korra. Ez az állásfoglalás hazánkban is széles körben elfogadott napjainkig is, ez alapján, tekintve, hogy ez a „normális”, 2 éves kor után sokan javasolják a fityma hátrahúzását.
 
Az utóbbi néhány évben született írások szerint, ha nem avatkozunk be, csak kevés gyermek letapadása oldódik meg önmagától 2 éves korig. A normál „érési” folyamat eredményeként a gyerekek nagy részének 6-10 éves korára válik teljesen hátrahúzhatóvá a fitymája. (Természetesen a folyamat sokkal hamarabb elkezdődik, és részlegesen már jóval korábban is hátrahúzható a fityma bőre).
 
Akkor miért és mikor is avatkozzunk be ebbe a természetes folyamatba? Az előzőek alapján, ha a gyermeknek gyulladásos panasza nem volt, szűkület nincs, sürgető hátrahúzás nem szükséges. Azonban a szülőket és a közösségbe menő gyermeket is zavarhatja az, ha a többi gyerek „más”, már legalábbis ami a fitymát illeti. Az sem mellékes, hogy idővel szükségessé válik a makk tisztántartása, az összegyűlt, kellemetlen szagú váladék kimosása is. Ezek alapján véleményem szerint, 5-6 éves kornál nem hamarabb, amikor a gyermekek nagy részénél már részlegesen megtörtént a letapadás természetes oldódása, a pelenkát már elhagyták, és az intellektusuk is elég fejlett, higiénia szempontjából célszerű pontot tenni az ügy végére, és a gyermeket megtanítani a hímvessző tisztán tartására.
 
 
Ki végezze el a hátrahúzást, és hogyan?
 
 
Hátrahúzni természetesen csak akkor szabad, ha a fitymán nincs szűkület. Ha ilyen probléma nincs, és már részlegesen oldódott önmagától a letapadás, ez esetben akár otthon is meg lehet próbálni (feltéve, ha a gyermek partner ebben) óvatosan, az esti fürdés után, időnként egy-egy mm-rel lejjebb tolni a fitymát (nem az egészet egyszerre, mert az igen fájdalmas!), amíg a makk teljes egészében láthatóvá nem válik. Amennyiben otthon a fenti eljárás nem megoldható, vagy sikertelennek bizonyul, akkor a témában járatos szakembernek 5-6 éves kor után bármikor meg lehet mutatni a problémás „szerszámot”, és helyi érzéstelenítő kenőcs alkalmazása után a fityma fájdalommentesen hátrahúzható.
 
Az előzőekben megtárgyaltuk a fitymaletapadást, most egy kicsit a problémás „szerszám” másik nagy „bajáról” essen szó. Az alábbiakban az ún. veleszületett fitymaszűkület tárgyaljuk, a másodlagosan kialakult (gyulladás, berepedés, bőrbetegségek), szerzett formákat csak érintőlegesen említjük.
 
Fitymaszűkület (phimosis). Baj?  Nem baj?
 
A korábbiakat egy kicsit ismételjük át. A csecsemők hímvesszője azért nem olyan, mint a felnőtteké, mert a fityma letapadt rá, másrészt igen gyakran a makkon túlérő, hosszú fitymabőr szűk, nem lehet a makkon áthúzni. Ez is teljesen normális, nem betegség, a fiúgyermekek jó része így születik. Ez a veleszületett (fiziológiás) fitymaszűkület. Hasonlóan a letapadáshoz, általában ez is javul, ill. megszűnik az életkor előre haladtával. Éppen ezért a csecsemők fitymáját erőltetve hátrahúzni nem szabad, hiszen az berepedhet, ami hegesedést, igazi szűkületet okozhat, amit csak sebészileg lehet korrigálni.
 
Tehát bármit is javasol a szomszéd, az újszülött gyermek fitymáját ne bántsuk!
 
Azonban van egy –két dolog, amire egy „fiús” szülőnek ez esetben figyelni kell. Azokban a ritka időszakokban, amikor a gyermek pelenka nélkül van (pl. fürdetés) időnként meg kell figyelni, hogy a gyermek hogyan pisil. Egy újszülöttnek legalább egy gyufaszálnyi vastagságban kell vizelnie. Amennyiben a fityma annyira szűk, hogy a vizelet csepeg, vékony sugarú, esetleg a fitymazsák a pisilés során felfúvódik, akkor minél előbb célszerű a babát orvosnak megmutatni.
 
 
Probléma nincs. Mikor menjünk orvoshoz?
 
 
A fityma és a makk hámja váladékot, az úgynevezett smegmát termeli, mely szűkület esetén nehezen tud kiürülni. E váladék mennyisége az életkorral együtt növekszik, szűkület esetén az a fityma –ill. a makk gyulladásának (posthitis, balanitis) kockázatát növelheti.
 
Amelyik babánál gyulladás volt, ott minél előbb, problémamentes esetekben 3-4 éves kor után, vagyis a szobatisztaság elérését követően célszerű a szűkületet megoldani, és hátrahúzhatóvá tenni a fitymát. Azért nem korábban, mert a pelenkában összegyűlő vizelet csípheti a gyermeket, ill. a gyermek fejlődő intellektusa miatt ebben a korban már számíthatunk a kicsi együttműködésére is, ekkor már meg lehet tanítani a gyermeket a fityma rendszeres tornáztatására, tisztán tartására.
 
 
Szűkület esetén mi a megoldás?
 
 
Első körben érdemes szteroid tartalmú kenőcsöt kipróbálni. A szűk fitymaszakaszt 3-4 hétig kenegetve, ill. a vele egyidejűleg alkalmazott „tornáztatással” az esetek jó részében végleges, jó eredmény érhető el. Amennyiben ez hatástalan, akkor csak műtéti megoldások jönnek szóba, az elváltozás súlyosságától függően a fitymaplasztikát, ill. a körülmetélést (circumcisio) alkalmazzuk.
 
 
Olyan sok baj van a fitymával, nem érdemesebb rögtön eltávolítani születés után?
 
 
Körülmetélést csak vallási és igen indokolt esetekben, súlyos szűkület esetén javasolt alkalmazni. Az USA-ban végeznek jelenleg a világon a leggyakrabban nem vallási okokból körülmetélést. Ennek oka a megszokás (a nagypapa is túlesett rajta), ill. számtalan berögzült mítosz, melyek rendre megdőltek. Mára ismertté vált, hogy a sivatagi katonák nem kapnak fitymagyulladást a homoktól, a szexuális betegségek átvitelének esélyét pedig nem csökkenti a körülmetélés. Éppen ellenkezőleg. Néhányan úgy vélik, hogy a fitymának védő szerepe van egyes fertőzések megakadályozásában, ill. tekintettel arra, hogy számtalan idegvégződés is található benne, hiánya a későbbi életkorban a szexuális élményt is hátrányosan befolyásolhatja.
 
 
Összegzés
 
 
Végezetül elmondható, hogy az újszülött fiúk fitymáját erőszakkal hátrahúzni időnek előtte nem szabad. A természetes „fitymafejlődésbe” csak indokolt esetben szabad beavatkozni. Nyilván probléma vagy kétely esetén nem érdemes sokat teketóriázni, minél előbb keressenek fel szakembert. Panaszmentes esetben is, amennyiben nem látszik önmagától megoldódni a kérdés, a szűkület miatt 3-4 éves kor után, letapadás esetén pedig óvodáskor vége körül (5-6 év) célszerű felkeresni egy gyermeksebészt, vagy gyermekurológust.
 
Addig is ne felejtsük el, hogy feleslegesen ne okozzunk fájdalmat a gyermekeknek, vagyis el a kezekkel a fitymától!
 
← Vissza