Betöltés...kérjük várjon.

Gyermeksebészdoktor

Gyermeksebészdoktor

Magamról
Képek

Rovarcsípés sebész szemmel

Mindenkinek vannak fájdalmas emlékei rovarcsípések kapcsán. Különösen érthető a szülők aggodalma akkor, amikor szemük fénye panaszkodik a fájdalmas, viszkető bibik miatt. Ennek megfelelően a nyári-őszi időszakban egyre nagyobb számban jelentkeznek az ügyeleteken a csípés, vagy a csípés valamilyen szövődménye miatt segítséget kérő, aggódó szülők a megszeppent gyermekekkel.
 
De valóban minden esetben orvoshoz kell fordulni, vagy tehetünk otthon is valamit a könnyek felszárítása érdekében?
 
A rovarok általában élelemszerzés céljából látogatnak meg bennünket (pl. szúnyog, kullancs), ritkábban védekezésből „támadnak” (darázs, méh). Ez utóbbiak mérget, a táplálkozni kívánó csoport egyedei pedig leginkább a nyálukkal együtt véralvadásgátló anyagot juttatnak a bőrbe. Bármi is kerül a bőrünk alá, azt az immunrendszer felismeri, a testidegen fehérjék miatt védekező reakció indul be. Ennek foka határozza meg, hogy csupán egy normál viszketés, duzzanat, avagy egy túlzott reakció, vagyis allergia alakul ki.
 
Allergiás reakció esetén igen jelentős duzzanat, bőrelváltozás alakulhat ki, akár testszerte is, ritkábban torok - nyelvduzzanat, „gombócérzés”, nehézlégzés jelentkezhet. Ilyen esetben azonnal a legközelebbi ellátóhelyre kell menni, vagy akár mentőt kell hívni! Csípésre jelentkező súlyos allergia viszonylag ritka, a csípésekre allergiás betegek jó része pedig azt tudja is magáról, így a megfelelő gyógyszereket magánál tartja.
 
 
 
Népi „gyógymódok”
 
Bármilyen nagyságú dudor, ill. fájdalom is jelentkezik, általánosságban igaz a csípésekre, hogy a mindenki által ilyenkor előszeretettel javasolt kalciumtablettával, pezsgőtablettával bár nagy bajt nem tudunk okozni, azonban alkalmazásuk bizonyítottan hatástalan (allergiás reakció esetében is!).
 
A különböző népi „pakolások ” - tejföl, paradicsom, hagyma, stb. - nagy bajt nem okoznak, de csak akkor hatnak, ha hidegek, hatásukat azonban egy hideg vizes borogatással is el tudjuk érni, pl. a hagyma kellemetlen „mellékhatása” nélkül is.
 
Az ecetes borogatás semmiképpen sem javasolt, hiszen felmarja a bőrt, a fertőzések kialakulását elősegítheti.
 
 
 
Szúnyogcsípések
 
Egy egyszerű szúnyogcsípéssel nyilván nem kell azonnal orvoshoz rohannunk, azonban ha a gyermeket nagyon kínozza a csípés után visszamaradt dudor, csillapíthatatlanul viszket, a legjobb egy hideg borogatás, esetleg egy kis antihisztamin tartalmú kenőcs használata.
 
A legfontosabb, hogy a gyermek ne vakarja el a kialakult csípés helyét, a kis piszkos mancsok miatt kialakult bőrsérülés könnyen elfertőződhet. Egy egyszerű szúnyogcsípés néhány nap alatt elmúlik, ill. jelentősen megkisebbedik, azonban ha 3-4 nap után még mindig változatlan nagyságban észleljük, vagy netalán még növekszik is, akkor már célszerű orvosi segítséget kérni. Súlyos fertőzés, gyulladás kialakulása esetén láz, váladékozás, fokozódó fájdalom jelenhet meg a korábbi kis bibi helyén, mely miatt alkalmanként akár sebészeti ellátás is szükségessé válhat.
 
 
 
Kullancsok
 
Ezek az apró vérszívók okozhatják a legtöbb kellemetlenséget, akár súlyos fertőzéseket is. A csípés után általában igen enyhe bőrreakció észlelhető, a csípés utáni elvakarás, elfertőződés nem jellemző, ellenben ezek a pici bestiák számos fertőző betegséget terjeszthetnek. A kórokozó általában a vérszívás befejezését követően, a rovarok nyálával kerül át a sebbe. A mohó állatkák túleszik magukat, majd „visszaöklendezik” a felesleget a bőrbe. Így, amint kullancsot észlelünk a gyermekben, ne késlekedjünk, minél előbb távolítsuk el a veszélyes jószágot. A közhiedelemben még mind a mai napig is szereplő kenőcsözés, az állatka „megfullasztására”  tett kísérlet ritkán vezet eredményre, ne alkalmazzuk, hiszen csak a kórokozók átvitelének esélyét növeljük így. Legjobban a gyógyszertárakban kapható kullancskiszedő csipeszek, kanalak alkalmazhatóak, de ezek hiányában egy szemöldökcsipesz is megteszi. Fontos, hogy a kullancs hátsó részét ne fogjuk meg, próbáljuk meg a fejénél megragadni, és úgy kicsavarni. Annak nincs jelentősége, hogy melyik irányba csavarjuk, a lényeg, hogy mielőbb kirángassuk a bőrből. Sokan nem merik felvállalni ezt a beavatkozást, mondván, mi lesz akkor, ha beszakad az állat rágója a bőrbe? Az igazság az, hogy semmi, és alkalmanként még egy gyakorlott szakemberrel is előfordulhat. Az, ha a kullancs pici része beszakad, nem gond, majd idővel kiesik magától, ezért sem kell a sebészetre cipelni a gyermeket. Mindenkit arra bátorítanék, hogy próbálja meg otthon eltávolítani a kis állatkát a bőrből, az ügyeletre történő eljutással is megy az idő, mellyel csak a fertőzésveszélyt fokozzuk.
 
Ha végre túl vagyunk a nehezén, a kullancsot kivettük, a csípés helyét kenjük be fertőtlenítő oldattal, majd 2-3 héten keresztül figyelgessük a csípés helyét, ill. a gyermeket. A csípés helyén kialakult bőrpír néhány nap alatt általában önmagától múlik, teendőt ritkán igényel. Ha a csípés helyén 1-2 hét múlva növekvő bőrpírt észlelünk, esetleg a gyermek általános állapotában történik változás (levertség, fejfájás, láz) mielőbb forduljunk orvoshoz!
 
A fenti várakozási idő alatt, ha kíváncsiak vagyunk, hogy a gyermek piciny „háziállatkája” fertőzött volt-e, bizonyos helyeken anyagi ellenszolgáltatás ellenében erre a vizsgálatra (a kullancs beküldésével) van mód. A vizsgálat eredményét azonban fenntartással kell kezelni, hiszen ha esetleg az állat fertőzött is volt, akkor még nem biztos, hogy a gyermek is megfertőződött, ráadásul csak a Lyme-kór kórokozóját lehet így kimutatni a kullancs által terjesztett számos betegség közül.
 
Néhány kullancs által terjesztett betegségre már létezik védőoltás is, ha gyakran kirándulunk kullanccsal fertőzött helyeken, ennek beadatása a gyermeknek megfontolandó!
 
 
 
Darázscsípés, méhcsípés
 
A fenti rovarok általában csak védekezésből támadnak, elkülöníteni a két állat csípését a sebben visszamaradt fullánkból lehet, ugyanis a méhek fullánkja minden esetben a sebben marad. Ezt próbáljuk meg eltávolítani a sebből, majd fertőtlenítsük a sebet. E rovarok csípése heves fájdalommal, duzzanattal jár, és gyakrabban fordulhat elő allergiás reakció a csípések után. Amennyiben nem jelentkeznek súlyos tünetek, a légutakban duzzanat nem alakul ki, otthon a fentebb említett hideg borogatás, antihisztamin - készítmények alkalmazása elegendő, a panaszok 2-3 nap alatt múlnak. Ez esetben is igaz az, hogy amennyiben 3-4 nap után is meglevő, esetlegesen fokozódó panaszokat észlelnek, fertőzés lehetőségére kell gondolni, és orvoshoz kell fordulni!
 
 
 
Végezetül…
 
Összességében látható, hogy az esetek túlnyomó részében a csípések otthon is kezelhetőek. Hasonló elvek érvényesek a fentebb nem részletezett, ritkábban előforduló egyéb (hangya, bögöly) csípések esetében is. Mindenki tapasztalta már a „saját bőrén”, milyen egy rovarcsípés. Hasonlóan kell eljárni gyermekek esetében is, és itt is igaz, hogy bizonytalanság, kétség esetén ne habozzon senki, forduljon szakemberhez!

 

← Vissza