Betöltés...kérjük várjon.

Gyermeksebészdoktor

Gyermeksebészdoktor

Magamról
Képek

Rovarcsípés sebész szemmel

Mindenkinek vannak fájdalmas emlékei rovarcsípések kapcsán. Különösen érthetõ a szülõk aggodalma akkor, amikor szemük fénye panaszkodik a fájdalmas, viszketõ bibik miatt. Ennek megfelelõen a nyári-õszi idõszakban egyre nagyobb számban jelentkeznek az ügyeleteken a csípés, vagy a csípés valamilyen szövõdménye miatt segítséget kérõ, aggódó szülõk a megszeppent gyermekekkel.
 
De valóban minden esetben orvoshoz kell fordulni, vagy tehetünk otthon is valamit a könnyek felszárítása érdekében?
 
A rovarok általában élelemszerzés céljából látogatnak meg bennünket (pl. szúnyog, kullancs), ritkábban védekezésbõl „támadnak” (darázs, méh). Ez utóbbiak mérget, a táplálkozni kívánó csoport egyedei pedig leginkább a nyálukkal együtt véralvadásgátló anyagot juttatnak a bõrbe. Bármi is kerül a bõrünk alá, azt az immunrendszer felismeri, a testidegen fehérjék miatt védekezõ reakció indul be. Ennek foka határozza meg, hogy csupán egy normál viszketés, duzzanat, avagy egy túlzott reakció, vagyis allergia alakul ki.
 
Allergiás reakció esetén igen jelentõs duzzanat, bõrelváltozás alakulhat ki, akár testszerte is, ritkábban torok - nyelvduzzanat, „gombócérzés”, nehézlégzés jelentkezhet. Ilyen esetben azonnal a legközelebbi ellátóhelyre kell menni, vagy akár mentõt kell hívni! Csípésre jelentkezõ súlyos allergia viszonylag ritka, a csípésekre allergiás betegek jó része pedig azt tudja is magáról, így a megfelelõ gyógyszereket magánál tartja.
 
 
 
Népi „gyógymódok”
 
Bármilyen nagyságú dudor, ill. fájdalom is jelentkezik, általánosságban igaz a csípésekre, hogy a mindenki által ilyenkor elõszeretettel javasolt kalciumtablettával, pezsgõtablettával bár nagy bajt nem tudunk okozni, azonban alkalmazásuk bizonyítottan hatástalan (allergiás reakció esetében is!).
 
A különbözõ népi „pakolások ” - tejföl, paradicsom, hagyma, stb. - nagy bajt nem okoznak, de csak akkor hatnak, ha hidegek, hatásukat azonban egy hideg vizes borogatással is el tudjuk érni, pl. a hagyma kellemetlen „mellékhatása” nélkül is.
 
Az ecetes borogatás semmiképpen sem javasolt, hiszen felmarja a bõrt, a fertõzések kialakulását elõsegítheti.
 
 
 
Szúnyogcsípések
 
Egy egyszerû szúnyogcsípéssel nyilván nem kell azonnal orvoshoz rohannunk, azonban ha a gyermeket nagyon kínozza a csípés után visszamaradt dudor, csillapíthatatlanul viszket, a legjobb egy hideg borogatás, esetleg egy kis antihisztamin tartalmú kenõcs használata.
 
A legfontosabb, hogy a gyermek ne vakarja el a kialakult csípés helyét, a kis piszkos mancsok miatt kialakult bõrsérülés könnyen elfertõzõdhet. Egy egyszerû szúnyogcsípés néhány nap alatt elmúlik, ill. jelentõsen megkisebbedik, azonban ha 3-4 nap után még mindig változatlan nagyságban észleljük, vagy netalán még növekszik is, akkor már célszerû orvosi segítséget kérni. Súlyos fertõzés, gyulladás kialakulása esetén láz, váladékozás, fokozódó fájdalom jelenhet meg a korábbi kis bibi helyén, mely miatt alkalmanként akár sebészeti ellátás is szükségessé válhat.
 
 
 
Kullancsok
 
Ezek az apró vérszívók okozhatják a legtöbb kellemetlenséget, akár súlyos fertõzéseket is. A csípés után általában igen enyhe bõrreakció észlelhetõ, a csípés utáni elvakarás, elfertõzõdés nem jellemzõ, ellenben ezek a pici bestiák számos fertõzõ betegséget terjeszthetnek. A kórokozó általában a vérszívás befejezését követõen, a rovarok nyálával kerül át a sebbe. A mohó állatkák túleszik magukat, majd „visszaöklendezik” a felesleget a bõrbe. Így, amint kullancsot észlelünk a gyermekben, ne késlekedjünk, minél elõbb távolítsuk el a veszélyes jószágot. A közhiedelemben még mind a mai napig is szereplõ kenõcsözés, az állatka „megfullasztására”  tett kísérlet ritkán vezet eredményre, ne alkalmazzuk, hiszen csak a kórokozók átvitelének esélyét növeljük így. Legjobban a gyógyszertárakban kapható kullancskiszedõ csipeszek, kanalak alkalmazhatóak, de ezek hiányában egy szemöldökcsipesz is megteszi. Fontos, hogy a kullancs hátsó részét ne fogjuk meg, próbáljuk meg a fejénél megragadni, és úgy kicsavarni. Annak nincs jelentõsége, hogy melyik irányba csavarjuk, a lényeg, hogy mielõbb kirángassuk a bõrbõl. Sokan nem merik felvállalni ezt a beavatkozást, mondván, mi lesz akkor, ha beszakad az állat rágója a bõrbe? Az igazság az, hogy semmi, és alkalmanként még egy gyakorlott szakemberrel is elõfordulhat. Az, ha a kullancs pici része beszakad, nem gond, majd idõvel kiesik magától, ezért sem kell a sebészetre cipelni a gyermeket. Mindenkit arra bátorítanék, hogy próbálja meg otthon eltávolítani a kis állatkát a bõrbõl, az ügyeletre történõ eljutással is megy az idõ, mellyel csak a fertõzésveszélyt fokozzuk.
 
Ha végre túl vagyunk a nehezén, a kullancsot kivettük, a csípés helyét kenjük be fertõtlenítõ oldattal, majd 2-3 héten keresztül figyelgessük a csípés helyét, ill. a gyermeket. A csípés helyén kialakult bõrpír néhány nap alatt általában önmagától múlik, teendõt ritkán igényel. Ha a csípés helyén 1-2 hét múlva növekvõ bõrpírt észlelünk, esetleg a gyermek általános állapotában történik változás (levertség, fejfájás, láz) mielõbb forduljunk orvoshoz!
 
A fenti várakozási idõ alatt, ha kíváncsiak vagyunk, hogy a gyermek piciny „háziállatkája” fertõzött volt-e, bizonyos helyeken anyagi ellenszolgáltatás ellenében erre a vizsgálatra (a kullancs beküldésével) van mód. A vizsgálat eredményét azonban fenntartással kell kezelni, hiszen ha esetleg az állat fertõzött is volt, akkor még nem biztos, hogy a gyermek is megfertõzõdött, ráadásul csak a Lyme-kór kórokozóját lehet így kimutatni a kullancs által terjesztett számos betegség közül.
 
Néhány kullancs által terjesztett betegségre már létezik védõoltás is, ha gyakran kirándulunk kullanccsal fertõzött helyeken, ennek beadatása a gyermeknek megfontolandó!
 
 
 
Darázscsípés, méhcsípés
 
A fenti rovarok általában csak védekezésbõl támadnak, elkülöníteni a két állat csípését a sebben visszamaradt fullánkból lehet, ugyanis a méhek fullánkja minden esetben a sebben marad. Ezt próbáljuk meg eltávolítani a sebbõl, majd fertõtlenítsük a sebet. E rovarok csípése heves fájdalommal, duzzanattal jár, és gyakrabban fordulhat elõ allergiás reakció a csípések után. Amennyiben nem jelentkeznek súlyos tünetek, a légutakban duzzanat nem alakul ki, otthon a fentebb említett hideg borogatás, antihisztamin - készítmények alkalmazása elegendõ, a panaszok 2-3 nap alatt múlnak. Ez esetben is igaz az, hogy amennyiben 3-4 nap után is meglevõ, esetlegesen fokozódó panaszokat észlelnek, fertõzés lehetõségére kell gondolni, és orvoshoz kell fordulni!
 
 
 
Végezetül…
 
Összességében látható, hogy az esetek túlnyomó részében a csípések otthon is kezelhetõek. Hasonló elvek érvényesek a fentebb nem részletezett, ritkábban elõforduló egyéb (hangya, bögöly) csípések esetében is. Mindenki tapasztalta már a „saját bõrén”, milyen egy rovarcsípés. Hasonlóan kell eljárni gyermekek esetében is, és itt is igaz, hogy bizonytalanság, kétség esetén ne habozzon senki, forduljon szakemberhez!

 

← Vissza