Ahány ház, annyi szokás, mondhatnánk, hiszen a gyermekkori hereproblémákkal, ill. sérvekkel kapcsolatosan egy kicsit mindenki mást mond. Akkor most mégis mikor, milyen esetben jelentkezzünk sebészeten? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre keresünk választ.
Az alapok
Kezdjük az elején mindjárt egy - két alapfogalommal. A gyermekkori sérvek teljesen más típusúak, mint a felnõttek esetében. A felnõttek sérve általában a hasfal gyengeségére és a fokozott hasi nyomásra vezethetõ vissza. A felnõttek „maguknak” okoznak bajt, vagyis a sérvet „szerzik”, általában erõlködés kapcsán. Nyilvánvalóan egy baba nem megy el konditerembe, vagy sódert lapátolni, nem erõlteti meg magát, és – ellentétben a közhiedelemmel - nem is a sok sírástól lesz sérve. (A sírás kapcsán csupán jobban elõdomborodik, láthatóvá válik a már meglevõ sérv.) A kulcsszó a picik esetében a veleszületett. Az alábbiakban részletezett problémák már a születéskor jelen vannak, csak esetleg nem azonnal, hanem akár évek múltán lesznek észlelhetõek.
Lágyéktáji bajok
Néhány fogalom e veleszületett problémák esetében össze szokott mosódni, úgymint heresérv, lágyéksérv, vízsérv. Bármennyire is nem szakmai írást tart kezében a kedves olvasó, mégis csak egy kis fejlõdéstan tudja világossá tenni e fogalmakat. A jobb érthetõség szempontjából a fiúgyermekekkel illusztrálva mutatnám be a problémakört. Teszem ezt azért, mert nehezebben érthetõ meg e betegségcsoport a lányok esetében, de a kialakulás mechanizmusa mindkét nemben hasonló.
A herék a hasüregben fejlõdnek ki, és a magzati élet végére vándorolnak le a herezacskóba. E vándorlás során a hashártyát magukra véve ”szállnak” le a helyükre. Ezáltal a hashártyát mintegy lehúzva, kinyújtva, abból kis zsákocska alakul ki mindkét oldalon, mely normálisan bezáródik, felszívódik, mire a baba megszületik. Anélkül, hogy a fejlõdéstan részleteiben elmerülnénk, higgyék el nekem, hogy e járat a lányoknál is hasonlóképpen kialakul, csak nem a here, és még csak nem is a petefészek a ludas a dologban.
De mi van akkor, ha ez a kis járat, zsákocska nem szívódik fel? Talán már kitalálható: lágyéksérv vagy vízsérv.
A lágyéksérv (hernia ingunalis) gyermek esetében tehát azt jelenti, hogy ez a bizonyos járat kitágul, és bele bélkacs, (lányok esetében akár petefészek is) bejut. Heresérvnek is nevezhetjük a problémát, amennyiben ez a járat egészen a heréig követhetõ. Ez a betegségcsoport lágyéktáji duzzanatként jelentkezik. Amennyiben a gyermeküknél ilyet észlelnének, mielõbbi sebészeti vizsgálat, ill. mûtét javasolt. Sebészeti kezelésen kívül más gyógymód nem létezik, ráadásul ha a sérv kizáródik, annak maradandó károsodás (here vagy a petefészek elhalása, esetleg bélelhalás) lehet a következménye.
A vízsérv (hydrokele testis / hydrokele funiculi) esetében ez a bizonyos járat csak akkorára tágul ki, hogy ebbe csak a hasüregben normálisan is termelõdõ kevés folyadék tud lecsorogni, ám bél nem fér bele. Hasonló lágyéktáji, heretáji duzzanattal jelentkezik, mint az elõzõ betegségnél. A két betegséget orvosnak kell elkülöníteni egymástól, nem otthoni feladat, ezért mielõbbi orvosi vizsgálat javasolt ez esetben is.
Ha a diagnózis egyértelmû, a mûtét nem sürgõs, egy éves korig nyugodtan lehet várni, elképzelhetõ, hogy ez a pici járat magától is felszívódik. Amennyiben ez nem következik be, akkor természetesen mûtéti ellátása javasolt tervezett idõpontban.
Köldök körüli problémák
Ahogyan a lágyéksérvek, a köldöktájon elõforduló sérvek is többnyire veleszületettek gyermekkorban.
A köldöksérv (hernia umbilicalis) a nevének megfelelõen a köldökben, a hasfalnak azon pontján alakul ki, ahol a magzati életben a köldökzsinór erei ki-ill. beléptek. Az erek felszívódása után a hasfal ezen a ponton meggyengül, kisebb-nagyobb sérv alakul ki. Kezelést igen kevés kivételtõl eltekintve 4-5 éves korig nem igényel, a piciknek panaszt nem okoz, leginkább csak esztétikai jellegû problémát jelent. A gyermek növekedésével, a hasfal erõsödésével együtt a legtöbb köldöksérv magától bezáródik. 5 éves kor után a spontán gyógyulás már nem valószínû, így ekkor már mûtét javasolt.
Epigasztriális (hernia epigastrica) sérv a hasfal középvonalában, a köldök fölött néhány cm-re szokott megjelenni, kis fájdalmas dudor formájában. Nem a belek elõtüremkedésérõl van szó, hanem egy pici hasfali nyíláson zsírszövet boltosodik elõ, mely alkalmanként igen fájdalmas is lehet. Önmagától gyógyulás nem várható, ill. tekintettel arra, hogy egy idõ után fájdalmassá válhat, mielõbbi sebészeti ellátása szükséges.
Herebajok
Ha már egyszer elõhoztuk a fejlõdéstant, ill. a here leszállását, akkor már néhány szó ejtenünk kell az ide vonatkozó betegségekrõl is.
Rejtett here (retentio testis, ectopia testis) esetében a normál „leszállási folyamat” valamilyen okból zavart szenved. A herék leszállása normál esetben általában a szülésig, vagy az azt követõ néhány héten belül megtörténik. Ritkábban ez a folyamat akár fél éves korig is eltarthat, de ezt követõen, ha a heréket nem lehet a herezacskóban tapintani, vagy csupán az egyiket, mindenképpen gyermeksebészeti vizsgálat javasolt. A heréknek néhány fokkal alacsonyabb hõmérsékletre van szüksége, mint a normál testhõ, ezért fontos, hogy a herék a herezacskóban (ahol 1,5-3 fokkal hidegebb van) lent legyenek. Tartós meleg környezet hatására a herék lassan károsodni kezdenek, mely folyamat már fél-egy év után elkezdõdik. Ezért nem szabad túl sokáig halogatni az orvoshoz fordulást, ha még unokára számítani szeretnénk! Fontos, hogy 1 éves kor körül akár hormonális, akár sebészeti úton, de a helyére kerüljenek a herék!
Ingahere (testis retractilis) nagyon sok kisfiú esetében elõfordulhat, többnyire nem kóros. Ez esetben a kisgyermekek heréje még igen könnyû, mellette a herezsinórban levõ izmok viszonylag erõsek, így bármilyen ingerre (pl. hideg, tapintás) a herét könnyedén felrántják a lágyékcsatornához. Ez alapvetõen normális jelenség, teendõt nem igényel egészen addig, amíg a here túlnyomó részt a zacskóban helyezkedik el (nyugalmi helyzetben). Amennyiben a herét az izomzat hosszú ideig, gyakran felhúzva tartja, a here károsodásának megelõzése céljából a mûtéti ellátás megfontolandó.
Összegezve elmondható, hogy bármely „dudor”, mely a gyermeken megjelenik, odafigyelést igényel, különösen, ha az a lágyéktájon jelentkezik. Panaszmentes esetben is néhány napon belül célszerû a gyermeket szakembernek megmutatni. Amennyiben a gyermek vigasztalhatatlanul sír, a kialakult lágyéktáji dudor fájdalmas, esetleg bepirosodik, azonnali orvosi vizsgálat indokolt (a lágyéksérvek kizáródhatnak)!
Természetesen a normális „dudorok” hiánya is gond lehet, így végezetül ismét aláhúznám annak szükségességét, hogy a fiúgyermekek heréjét idõrõl – idõre ellenõrizzük. Fürdetésnél alkalmanként le kell ellenõrizni azt, hogy mindkét here a herezacskóban helyezkedik-e el. Amennyiben a herék eltûnnek, vagy esetleg nem is voltak lent sosem, ne legyen senki sem türelmes, a gyermek fél éves kora után szakembernek feltétlen meg kell mutatni a problémás testrészt. Ne feledjék, egy kis gondossággal nagyobb eséllyel lehetnek majd boldog nagyszülõk!
|
